Repülnék tovább veled, de nem tehetem. Menj, szabadulj meg tőlem, mert rabom leszel!

Fénylő bűvölet...

Repülnék tovább veled,
de nem tehetem.
Menj, szabadulj meg tőlem,
mert rabom leszel!

Suhanj, szárnyalj messzire,
illanj mellőlem,
elorzom a szívedet
önzőn, örökre!

Tündökölj csak nélkülem,
nehogy rád leljek,
bitorolom lelkedet,
ez lesz végzeted!

Nem, nem lennék jó néked,
kerül az eszem.
Valami forral engem,
mint pokol és menny!

Szikrázom, mint az egek,
túlfeszültségben,
s örvény árasztja lényem,
lángfergetegben!

Valami kísért itt benn;
fénylő bűvölet...
Rád gondolok őrlődve,
engedd a szívem!

Repülnék veled, ám menj!
Menj, ez őrület!
Mert ami bennem tüzel:
a raboddá tesz.