Szeptember havába léptünk, még vissza-vissza kacsintgat a nyár, napnak aranyló sugarai fénynyalábként ölelkeznek; akár egy szerelmes pár...

Szeptember hava...

Szeptember havába léptünk,
még vissza-vissza kacsintgat
a nyár, napnak aranyló sugarai
fénynyalábként ölelkeznek;
akár egy szerelmes pár...

Szemet gyönyörködtető a
látvány... még virulnak a rózsák,
a napsugár még arcom csókolja,
de siet... siet már, s átadja helyét
szeptembernek... ideje lejárt.

Szeptember! - kedves vagy nekem,
szeretem sárguló leveleid, az avart,
mit a földre hullajtasz... szeretek
benne járni, andalogni... s élvezni
a fák ágai közt átszűrődő nap
sugarait... gesztenyét a földön...

Szeretlek szeptember! - olyannak,
amilyen vagy...
színeidben pompázónak...
utolsó sugaraiddal melengetőnek,
s mindezt a magad egyszerűségével.